A MELASZ komoly erőfeszítéseket tett a törvénytervezet megismerhető változatának helyes irányba való terelése érdekében (véleményezés folyamatát lásd itt, egyik beadott véleményünket itt). A törvényt meglepően hosszú viták után elfogadták, a Köztársasági Elnök megfontolásra visszaküldte a Parlamentnek, majd kis módosításokkal ismét elfogadták, s ki is hirdették, száma: 2009. évi LII. törvény (a tervezet parlamenti történetét lásd itt, a kihirdetést lásd itt, a kihirdetett törvény végleges szövegét pedig lásd itt).

Eredményként értékeljük, hogy a törvényben végül megjelent az elektronikus aláírás használatának lehetősége ("1. § (7) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül elektronikus aláírással ellátott okiratokat is meg lehet küldeni."), azaz a Kézbesítési Szolgáltatóak az elektronikusan aláírt okiratokat kezelnie, ellenőriznie kell tudni.

Az elektronikus aláírási termékeket fejlesztő magyar cégek összefogásával, két hónap alatt több százezer teszt végrehajtása után bebizonyosodott, hogy hat cég hat alkalmazása minden elképzelhető körülmény között szabványosan együtt tud működni.

Az elektronikus aláírási termékeket fejlesztő magyar cégek összefogásával, két hónap alatt több százezer teszt végrehajtása után bebizonyosodott, hogy hat cég hat alkalmazása minden elképzelhető körülmény között szabványosan együtt tud működni.

A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) 2009. májusában és júniusában szervezete meg interoperabilitási tesztelését, mely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Központjában (BME IK) került végrehajtásra. Az elektronikus aláírási technológiával kapcsolatos leggyakrabban hallott kifogások egyike, hogy az egyik gyártó terméke nem képes felismerni a másik gyártó által kiadott aláírt dokumentumot. A MELASZ már 2006-ban végzett olyan tesztelést a BME IK-val közösen, melynek célja az volt, hogy ezt a mítoszt megcáfolja. Az akkori kézi tesztelést most alaposabb, gépesített eljárás követte, melynek során több mint 300.000 tesztesetet hajtott végre a laborban felállított tesztkörnyezet, miközben kb. 120.000 időbélyegzőt használt fel.

Ez a nagyszabású projekt és minőségbiztosított eredménye újfent bizonyította, hogy 6 cég, az Argeon Kft., az E-Group Kft., a Microsec Kft., a NetLock Kft., a Noreg Kft., valamint a Polysys Kft. termékei akár a legextrémebb aláírási szituációkban is képesek felismerni és kiegészíteni egymás dokumentumait.

A tesztelés eredményeként kiadott Melasz-Ready 2.0 tanúsítványok valódi jelentősége azoknál az elektronikus kormányzati és elektronikus kereskedelmi alkalmazásoknál van, amikor az ügyfél egy tetszőleges alkalmazással létrehozott e-aláírt dokumentumot küld a szolgáltató felé, akinek ezt fel kell dolgozni, be kell illesztenie a dokumentumkezelési folyamatába, majd esetleg a hosszútávú megőrzés érdekében archiválnia is kell. Ez a folyamat akár 3 különböző alkalmazást is megkívánhat, ami miatt ezek együttműködése elengedhetetlenül fontos.

Fontos, hogy a Melasz-Ready 2.0 teljesen megfelel az európai szabványosító szervek által kidolgozott XAdES szabványnak, így ezek a magyar termékek az egész kontinensen egyszerűen felhasználhatók.

A MELASZ szabványt honosító és együttműködési képességet vizsgáló tevékenységének elismerése, hogy a piacon és az államigazgatásban is sokszor nevesített követelményként szerepel ma már a Melasz-Ready tanúsítvány elvárása. A különböző aláírási termékek közötti teljes együttműködés egyébként Európában is példa nélküli, célja pedig az, hogy mind a kormányzat, mind a piaci szolgáltatók számára a lehető leginkább problémamentessé váljon a technológia bevezetése.

A MELASZ ismét komoly erőfeszítéseket tett a törvénytervezet megismerhető változatának helyes irányba való terelése érdekében. A törvényt a sajnos már megszokott igen rövid időn belül, vita nélkül fogadták el a Parlamentben, s rögtön ki is hirdették, száma: 2009. évi LX. törvény (a tervezet parlamenti történetét lásd itt, a kihirdetést lásd itt, a kihirdetett törvény végleges szövegét pedig lásd itt).

Eredményként értékeljük, hogy a javaslatainknak megfelelően a törvényben végül megjelent az elektronikus aláírás használatának lehetősége ("4. § (1) Az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetek a szolgáltatás nyújtása során biztosítják: [...] (c) az informatikai biztonságot, ideértve az elektronikus irat sértetlenségének, megváltoztathatatlanságának biztosítását, az erre szolgáló elektronikus aláírási technológia alkalmazhatóságát,"), azaz ismét sikerült törvényi szövegbe emelni, hogy a kormányzati elektronikus rendszereknek az elektronikusan aláírt okiratokat kezelnie, ellenőriznie kell tudniuk.
Ugyancsak felszólalásunk eredményeképp kikerült a törvényből a biztonságos aláíró eszközök (BALE) használatának kötelezettsége, s helyette az általánosabb "külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő biztonságos tároló eszköz" megfogalmazás került.

A hamarosan a Kormány elé kerülő e-tértivevény törvénytervezet véleményezéséhez várjuk tagjaink véleményét. A véleményeket az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címre kérjük küldeni 2009. február 27-ig.

A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség elnöksége decemberi ülésén elfogadta a MELASZ-Ready 2.0 ajánlást, mely letölthető a http://www.melasz.hu/lang-hu/remository?func=fileinfo&id=56 linken keresztül.

A MELASZ sajtóanyagot tett közzé, melyben felhívta a figyelmet a hitelesítés nélküli elektronikus beszámolók veszélyeire, melyet előíró Cégtörvény módosítás ról hamarosan parlamenti szavazás következik. Korábbi felhívásunkra módosító indítvány is született, melyek elfogadása esetén a beszámolókat elektronikus aláírással kellene ellátni beadásuk előtt. A sajtónyag egyik megjelenése megtekinthető itt.

A MELASZ véleményezte a Cégtörvény módosításáról szóló jogszabálytervezetet, s véleményét eljuttatta az Igazságügyi Minisztérium megfelelő vezetőjének, illetve a a véleményt a tervezet nyilvánosan is olvasható fórumára is feltöltötte.

2009 sikeres évnek tekinthető az elektronikus aláírás számára, elég csak arra gondolnunk, hogy az ECDL Foundation akkreditálta az ECDL Elektronikus Hitelesség, Elektronikus Aláírás modult, melynek gazdája a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT).
Az első tanfolyamot is befejeztük, 2010. január 18-február 8 között, az NJSZT ECDL Iroda szervezésében. Az itt megszerzett tapasztalatokról beszámolok a 2010-es Networkshop konferencián.
Érdekessége volt ennek a tanfolyamnak, hogy a világon az első ilyen volt - a tudomásom szerint - és hogy mi annak a követelménye, hogy az elektronikus aláírás mindennapokban való használatának tudományát - amit egyes vélemények szerint csak "pilótavizsgával" egyenértékű felkészülés után lehetséges átadni - hogyan lehet okítani.
Nagyon remélem, hogy ezt a világpremiert számos tanfolyam fogja követni - ezen kell még azért dolgoznunk egy kicsit. De ha ez megvalósul, akkor nem lesz akadálya a felhasználói oldalról sem az összes közüzemi szolgáltató elektronikusan kibocsátott számlái fogadásának, tárolásának és felhasználásának sem, a közeljövőben.
El tudjuk képzelni, hogy a kb. 3 millió háztartás éves számlamennyiségét hogyan befolyásolja az e-számlára való átállás? Az autópálya-matricánál ez már megszokottá vált, a parkolásnál is kezd beválni - és a szolgáltatók láthatóan készülődnek az elektronikus kibocsátás volumenének növelésére (Távszámla, Díjnet stb.) Mi pedig készülődünk az e-számlák befogadási feltételeinek kialakítására. Ezekről további híreink adnak részletesebb tájékoztatást, figyeljék híreinket!